15. fejezet A szülinapi kívánság
Egy levél nkem? Talán Csatiel szánja vagy ő csak egy postás akar lenni? Nem tudom de nekem ez egy kicsit gyanús. Nem tudom miért, de az. Na mindegy át kéne tőle venni. Elvettem Castieltől a levelet.
- Ez meg mi? -kérdeztem flegmán
- Egy levél. Nyisd ki és megtudod. Na de most nekem mennem kell. Szóval... majd mondd meg neki hogy mi a válasz mert nagyon izgatott.
- Kinek?
Castiel otthagyott. De most akkor mi van? Nem ő írta, de akkor ki? Majd otthon megnézem. De amúgy ez egy kicsit furi. Miért nem mondta meg ki küldte. De remélem nem egy névtelen levél mert én akkor lehidalok. Komolyan. A névtelen levleket utálom. Egyszer még álltalánosba, azthiszem lehettem úgy nyolcadikos amikor kaptam egy névtelen levelet valakitől amibe az volt hogy randizzunk. De az volt benne a furi hogy se időpont, sem hlyszín nem volt benne. Elég kínos volt. De mostmár nem ilyen dedósok a fiúk. De lehet hogy lánytól kaptam. Ki tudja. Elindultam hazafelé. Mikor hazaértem, gyorsan felfutottam a szobámba és felbontottam a levelet. Mikor széthajtogattam a papírt, megláttam hogy egy szolidan dekorált meghívó. Elkezdtem olvasni:
Kedves Ella!
Ezt a levelet csak neked írtam azért hogy megkérjelek, gyere el a szülinapi bulimba. Tudom nem nagyon ismerjük egymást még olyan közelről, de remélem azért megtisztelsz engem azzal hogy eljössz. Remélhetőleg leszünk egy páran ugyanis ötven meghívót csináltam. Az lehet hogy nem olyan sok de nekem elég. Ami az ajándékot illeti, nem kell hozni. Én nem várom el senkitől. Amúgymeg lesz pizza is és mivel a szüleim nem lesznek otthon, lesz egy kis ital is. A bulim pontosan egy hét múlva ( szerdán ) lesz este 8 órától ameddig csak bírjuk. Remélem kaptál kedvet ahoz hogy elgyere. Ha jössz kérlek előre szólj nekem. Köszönöm!
Lysander
Hm, egy szülinapi buli? Nem is hangzik olyan rosszul. Csak egy baj van ezzel, mégpedig az hogy Lysander bulija lesz. És hogy őszintén bevalljam amióta kiszúrt Rosaval és velem nem igazán kedvelm. De azért elmegyek. Rámférne egy kis kikapcsolódás. De vajon Nataniel is ott lesz? Vagy őt nem hívták meg? Nem tudom majd megkérdezem Lysandert hogy ő is eljöhet e. De most hajrá tanulás! Írni kell a házit. Két óra hosszáig írtam a házim és egy ben tanultam is. Mire végre készen lettem, már anyu is kész volt a vacsival. Szóval nem hiába tanultam annyit. Vacsora közben úgy éreztem hogy ezeket a falatokat igazán megérdemlem. Megdolgoztam értük. Elmentem aludni, de előtte négy órát dekkoltam a fürdőszobában mert nem akartam visszaváltozni. Mert hogy eddig csak a tengervíz tartott sokáig a sellőség fogságában, de mostmár a rendes csapvíz is kezd sellőként tartani. Anyuék már teljesen ki voltak tőlem akadva hogy miért nem engedem már őket be a fürdőszobába. Én egyszerű magyarázatom csak ennyi volt: olyan jó a víz! Az alvás nagyon jól esett, de a felkelés már annyira nem volt jó. Most nem tudtam magam olyan gyorsan összekapni mint ahogy mindig. De nem késtem egy percet sem. Mikor beértem a suliba, bementem a DÖK-ös terembe ahol ott volt Nataniel. Nem tudtam hogy először őt kérdezzem e a buli miatt de aztán úgy döntöttem hogy csak Lísandert illeti a hír hogy elmegyek. Ezért kimentem az udvarra ahol ott volt Lysander és Csatiel. Épp a padnál beszélgettek. Én odamentem hozzájuk. Lysander nagyon meglepődött hogy odasétáltam de Castiel csak morgott miatta.
- Szia Lysander. A meghívód miatt kerestelek.
- Igen? -kérdezte reménykedve
- Igen. És azt akarom mondani hogy elmegyek.
- Oh az jó nagyon...
Félbeszakítottam Lysander köszönetét.
- De nem vihetnék magammal valakit? -kérdeztem
- Oh ne aggódj Rosa el fog jönni.
- Nem Rosat akartam.
- Hát akkor kit? -kérdezte gyanakodva Lysander
- Hát ha Nataniel eljöhetne az nekem jó lenn. De nem muszáj.
- De, de persze. Tőlem jöhet. Amúgy is. Minnél többen vagyunk, annál jobb. Nem?
- De. Na de akkor én megyek is, majd még találkozunk. Sziasztok!
- Szia.
Csak Lysander köszönt vissza. Castiel mint egy ovis még mindig meg volt sértődve a múlkoriért. Na de ez most nem érdekes. Bemegyek a terembe és remélhetőleg ott lesz Nataniel. És bementem, és igen, ott volt. Odamentem hozzá.
- Szia Nataniel. -köszöntem mosollyal az arcomon.
- Szia Ella.
Nyomott egy puszit az arcomra. Én egy kicsit elpirultam. De ahogy láttam ő is. Kicsit vicces volt. De majd egy idő után ez is el fog tűnni és teljesen természetes lesz ez a dolog is. És lehet hoyg egyszer majd a sellős ügyet is megszokom.
- Ohm, Nataniel én azt akartam mondani hogy Lysander bulit fog tartani.
- És?
- Hát meghívott minket is.
- Ja tőlem mehetünk. -mondtam kissé kínosan
- De nem muszáj ha nem akarsz. -mentegetőztem
- Elmegyek veld. De csak veled. Egyedül nem.
- Miért? -kérdeztem
- Mert már egyszer voltam egy ilyen szabású bulin és nem volt valami jó.
- De ez nm kényszer.
- Tudom, de most hátha jobb lesz. De már ha te ott vagy akkor minden jobb. -mondta Nataniel kissé pirult arcal
- Oh, tényleg?
- Igen. De most ha megbocsátasz meg kell beszélnem valamit Kennel.
- Jól van. Akkor én is megyek órára. Puszi.
Kimentem a DÖK-ös teremből egyenesen a tanterembe. A nap végéig nem találkoztam Nataniell ezért egyedül mentem haza. Otthon kész káosz fogadott: nagytakarítás és házpakolás.
A napok a szülinapi buliig nagyon nehezen teltek mert Natnil lebetegedett, és mivel a szülei utálnak, nem mehettem át hozzá. Nagyon sajnáltam de telefonálni telefonáltunk elég sokat. Anyu fogta is a fejét a számlák miat. De nekem megérte. A buli kezdete előtt egy órával elkezdtem készülődni, amikor rájöttem hogy nem vettem ajándékot. Teljesen kiment a fejemből. Ezért gyorsan át szaladtam a boltba amit már majdnem bezártak, és csak úgy engedtek be ha veszek valamit. És egy olyan két perc múlva kiválasztottam egy viktoriánus divatú sálat Lysandernek. Gyorsan hazamentem és elég lazán öltöztem fel. Volt rajtam egy piros atléta, rajta egy szürke laza kapucnis kardigán. Felvettem egy koptatott fekete farmert és egy fekete tornacipőt. Egyszóval: teljesen kifordultam magamból csak azért hogy beleolvadjak az ottani tömegbe. Mert ugye ha Castiel is ott lesz akkor sok laza tuskó is meg fog jelenni, akik így öltöznek, vagyis lazán. Azt nem tudom hogy Nataniel el tud e jönni a buliba, remélem igen. Nem volt odakint hűvös ezért csak így indultam el. Mikor odaértem Lysanderék házához a zene már akkor megütötte a fülemet. Nagyon hangos volt, ráadásul rock. Ennél rosszabb zene nincs a világon. De azért ha már megígértem bementem. Mindenki táncolt nagyon vadul. Én csak leültem és néztem a táncoló tömeget pont úgy, mint az iskolai bálon is. Egy kis idő után eszembe jutott hogy az ajándékot oda is kéne adni a szülinaposnak. Elkezdem átvergődni a tömegen. De Lysandert szinte sehol sem találtam csak az eggyik asztalnál beszélgetett Leighel. Odamentem hozzá.
- Szia Lysander. Gyere csak! -hívtam magammal Lysandert
- Rendben, megyek. Elvezettem egy csendesebb helyre, név szerint az udvarra a bejárati ajtó elé. Ott oda nyújtottam neki a becsomagolt sálat. Ő furcsa módon eltolta az ajándékot.
- Ohm, meg sem nézted hogy tetszik e? -mondtam sértődötten
Lysander felém hajolt és meg akart csókolni amikor a kapun bejött Nataniel.......